Minőségellenőrzési módszerek
A
dokumentumminősítési szempontok teljesülése, illetve a szempontoknak való
megfelelés mértéke nem állapítható meg
9
közvetlenül. Ezért a dokumentumok
tulajdonságait további olyan jelenségekre kell bontani, melyek közvetlenül
vizsgálhatók.
A vizsgálandó jelenségek kiválasztásakor a
gyenge pontokra való figyelemfelhívás, és a jelenségeknek egy tetszőleges
dokumentumra érvényes rendszerezése az elsődleges kiindulási szempont. A jelenségek csoportosítása a dokumentáció –
dokumentum – fejezet - kijelentés hierarchiát követi. A jelenségek rögzítésének és osztályozásának
segédeszköze a hibalista. A hibalistában a hiányosságoknak három osztálya
különböztethető meg az általuk előidézhető káros események súlyosságától
függően, ezek: a súlyos, a közepes és az enyhe hiba.
Súlyos hibáról akkor beszélünk, ha az
általa dokumentált rendszer hibás alkalmazásához vezet. Közepes hiba az, amely kétséget ébreszt az
olvasóban a dokumentum elkészítésének gondosságát, a benne található információ
megbízhatóságát és helytállóságát illetően.
Minden más hiba enyhe hibának számít.
A kijelentésekre vonatkozó hibák lehetnek
súlyos hibák (tényszerűleg hibás, nem teljes, nem világos, félreérthető,
felületes, formálisan hibás), közepes hibák (nem biztosan elégséges,
nyelvtanilag hibás) és enyhe hibák (a szóhasználat nem teljesen megfelelő,
felesleges, túl részletezett).
10
A kijelentéseket egymáshoz való viszonyuk,
környezetükkel való konzisztenciájuk szempontjából is vizsgálni kell. Ez a
következő hiányosságok fennállásának ellenőrzését igényli: • Súlyos hibák: –
ellentmondás valamivel, – hibás
utalás, – hiányzó magyarázat; •
Közepes vagy enyhe hibák: – a
dokumentumban idegen a kifejezés, – a
magyarázat nem folyamatos, – nem
megfelelő a sorrend, – nem egységes
szövegezésű más kijelentéssel, – nem
egységes jelölésű más kijelentéssel, –
felesleges ismétlése valaminek.
A következő vizsgálandó hierarchiaszint a
fejezet. Ennél a következő, pozitív ismérvek meglétét kell ellenőrizni: – teljesség,
– áttekinthetőség, – a tartalom
homogenitása, – az ábrázolás
pontossága, – érthetőség az adott részen
belül, – témahűség, – olvashatóság, – a leírás pontossága.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése